Bekötés kereső

 

A küldöttgyűlés legfőbb üzenete: kompenzációs rendszert terjesztenek elő

A Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulat Intéző Bizottsága 2010. május 26-án 16 órától a Városházán, a Városfejlesztési Osztály Tárgyalójában tartotta meg soron következő ülését, majd ezt követően 17 órától társulati küldöttgyűlésre került sor a Polgármesteri Hivatal Krúdy Termében. Emlékeztetőnkben az ott történtekről és elhangzottakról számolunk be.

Az első napirendi pontnak megfelelően Dr. Prekub János, a Társulat jogi képviselője terjesztette elő javaslatát az alapszabály szükséges módosítására vonatkozóan. Az alapszabály újbóli módosítását az indokolja, hogy a 2009. június 18-án lezajlott alapszabály módosítást – amikor is a megfogyatkozott küldöttlétszámot 21 új küldött megválasztásával egészítették ki a rögzített 77 főre - a Cégbíróság érvénytelennek nyilvánította. Az eljáró hatóság kimondta, hogy küldötteket csak a Társulat tagjai választhatnak, s e tekintetben a törvényességet be kell tartani. Mivel több ezer küldöttet szinte lehetetlennek látszó feladat megszavaztatni, a jogi képviselő szerint a küldöttlétszám csökkentése, s ennek megfelelően az alapszabályban rögzítettek módosítása tűnik könnyen kivitelezhetőnek, s egyben törvényesnek. Dr. Prekub János a javaslat elfogadását kérte a küldöttgyűléstől.

Második napirendi pontként Mikó Dániel a társulat elnöke adott összefoglaló tájékoztatót a beruházásról, s a Közbeszerzési Döntőbizottság legutóbbi határozatáról. Utalt rá, hogy az érintettek a médiából már értesülhettek a Bíráló Bizottság lezáró döntésének ismételt megsemmisítéséről és a szerződéskötés megtiltásáról. Tájékoztatták a közvéleményt arról is, hogy versenyben lévő ajánlattevő hiányában (mostanra ugyanis minden ajánlat érvénytelennek bizonyult) a városnak új közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A határozat részleteibe ugyan nem akart belemenni, de a projektvezető annyit elmondott, hogy kilenc ponton kifogásolták a döntéshozó javaslatát, amelyből kettőt hagyott jóvá a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az egyik szemléletes hiba például az volt, hogy a nyertes ajánlattevő olyan ünnepnapokat is megjelölt az építési ütemtervében, amelyeken munkavégzés nem folytatható. Nyilván sokakat érdekel, hogy az új eljárás mennyi idővel tolja majd ki ismét a hőn várt munkakezdést. Több fórumon is megvitatott becslések szerint – s feltéve, ha közben semmiféle jogorvoslati eljárásra nem kerül sor - kb. 150-210 nap szükséges az új eljárás lefolytatásához, ami azt jelenti, hogy munkavégzés idén már nem tervezhető. Megvizsgálták azokat a legégetőbb problémákat, amelyeket ez az új helyzet teremtett. Az első és legsúlyosabb, hogy a társulat tagjai 2007 ősze óta fizetik az érdekeltségi hozzájárulást, s a takarékoskodás fejében ez idáig nem kaptak semmit. A másik – ami az előzővel szorosan összefügg –, hogy ma már csaknem készen lehetne a csatorna, s ebben az esetben az ingatlantulajdonosok a jelenlegi költségek egy hatodáért szabadulhatnának meg a folyékony hulladék köbméterétől. Harmadik problémaként az utak állapotának romlása esett számításba. Negyedikként pedig mindazoknak a gondja, akik a beruházás környékén új ingatlan építését tervezik, s a késedelem miatt szennyvízgyűjtőt kell terveztetniük. Ötödikként szintén súlyos gond, mondta az elnök, hogy a városban folyó útfelújítási és buszmegálló építési programnak várakoznia kell az elhúzódó szennyvízberuházás miatt. Ezeket számba véve Mikó Dániel egy olyan kompenzációs rendszert terjesztett a város vezetése és a frakciók elé – tekintettel arra, hogy a kivitelezéshez közgyűlési jóváhagyás szükséges -, amely alkalmas lehet a problémák egy részének kezelésére. A javaslat lényege, hogy azok a társulati tagok, akik lakás-takarékpénztári szerződéssel rendelkeznek, s a részleteket rendszeresen fizetik, ill. készpénzben történő részletfizetés esetén a részletfizetési megállapodásban foglaltaknak eleget tesznek, a szippantásért ugyanannyit fizessenek, mintha csatornaszolgáltatásban részesülnének. A fizetési kötelezettségeiket pontosan teljesítő kedvezményezettekről lista készül, s az abban szereplőktől a kötelező közszolgáltatást ellátó nyíregyházi cég 250 forintért fogja elvinni a folyékony hulladék köbméterét (ez közületnél 350 forint). A kedvezményt a csatornahálózat kiépítéséig vehetnék igénybe, ill. további harminc napig. Az ingatlantulajdonosok ugyanis a szakaszos bekötés ütemezéséhez igazodva ez idő alatt rendezhetnék a rácsatlakozást a rendszerre. Aki mindezt a kijelölt határidőig elmulasztja, fizetheti ismét a szippantás teljes költségét.

A kedvezményezettekre adminisztrációs többletteher sem fog hárulni – sorolta tovább az elképzelést Mikó úr -, mert mielőtt a szolgáltatást végzők bejelentésre kimennek az ügyfélhez, előtte leellenőrzik, hogy a szóban forgó ingatlan tulajdonosa szerepel-e a kedvezményezetti listán. Fontos, hogy az ingatlantulajdonosok a szolgáltatás megrendelését ugyanazon a néven és címen adják le, amelyiken megkötötték a LTP-szerződést. A listán való szereplést érdemes személyesen is ellenőrizni, akár a szolgáltató megkeresésével, akár a társulat tisztségviselőinek segítségével. A listára nem csak felkerülni lehet, de arról törlődni is. A hátralékosoknak tanácsos mielőbb rendezni a tartozást, különben marad minden a régiben. A trükközések, visszaélések elkerülésére is vannak már elképzelések, nem érdemes hamis adatbejelentéssel manipulálni. A rendszer arra is alkalmas lehet, hogy a várossal nem szerződött vállalkozók partizánakcióit is visszaszorítsa. Ennyiért ugyanis nyilván nekik sem fogja megérni szolgáltatni.

Mivel a különbözetet valakinek meg kell fizetni, s ez a teher a városra hárul (előzetes kalkulációk szerint évente 30-50 milliós kiadást jelent majd a kompenzáció), a közgyűléssel az elképzelést előbb jóvá kell hagyatni.  Ám ha a június 28-i közgyűlésen a javaslatok zöld utat kapnak, az első két probléma orvoslása július 1-vel érvénybe is léphet. A városvezetők bíznak is benne, hogy így lesz, mivel úgy ítélik meg, hogy a közbeszerzési eljárás nehézkességében vétlenek ne szenvedjenek tovább hiányt, fizessenek annyit, mintha már elkészült volna a csatorna. Az elmondottakat közgyűlési jóváhagyás után, június 29-én szórólap formájában is eljuttatják minden érintett háztartáshoz, hogy senki ne maradjon információ nélkül.

A tájékoztató után ismét felmerültek azok az állítólagos lakossági aggályok, amelyek a legsötétebb színben próbálták a beruházást feltűntetni. Mikó úr ezeket is igyekezett megválaszolni.

Az egyik ilyen szerint a takarékoskodók pénzét, valamint az uniós és az állami támogatást bizonyára elsíbolják, s az egészből nem lesz soha semmi. Többször elhangzott már - de láthatóan az efféle rosszízű spekulációkat nehezen lehet visszaszorítani – hogy a LTP megtakarítások személyre szólóak, s egyéni számlákon gyűlnek, erről a számla tulajdonosai évente kimutatást is kapnak. Azt a pénzt senki más nem használhatja fel, s a szerződő is csak a szerződésben megjelölt lakás célú beruházásra fordíthatja. Az uniós és az állami támogatás felhasználását megint csak szigorú feltételekhez kötik, az összeget egy elkülönített számlán kell kezelni, másra nem fordítható, s a felhasználás folyamatosan ellenőrzött.  Az egyéb forrásokkal kapcsolatban (társulati hitel, a város hozzájárulása, s Nyírségvíz Zrt. által biztosított pénzösszeg – az utóbbi kettő kötvény kibocsátásával jön létre) pedig szintén meg kell jelölni a felhasználás célját, attól eltérni ugyancsak nem lehet.

Vannak természetesen olyanok is, akik a felelősség kérdését firtatják. Mikó úr határozottan kijelentette, hogy a város a közbeszerzési eljárás során a legnagyobb körültekintéssel járt el, a brüsszeli döntést (2009. 06. 11.) követő jó három hét múlva már nyertest is hirdettek, azt megelőzően pedig elkészítették a szükséges terveket, beszerezték a szükséges engedélyeket, beszerezték a beruházás megvalósításához szükséges területeket, s ahol erre nem nyílt mód, ott bejegyeztették a szolgalmi jogot, elkészítették a tenderdokumentációt, megindították a közbeszerzést, elbírálták az ajánlatokat, s időben eredményt hirdettek. Víziközmű társulatot azért szerveztek már 2007-ben, mert ez feltétele volt az Európai Uniós pályázatnak, de hitelt már csak akkor vettek fel, amikor az első kifizetésekre sor került a beruházás részeként. Ettől többet aligha tehettek. Sokatmondó viszont, hogy a közbeszerzési törvényt hatszor is módosították az elmúlt – nem túl hosszú – idő alatt.

Felmerült kérdésként a határidő problémája is, amely 2011. december 31-én jár le, figyelembe véve a közbeeső csúszásokat. A pénzzel a brüsszeli költségvetési ciklus végét követő két éven belül kell elszámolni, amely végső határidő 2015 decemberével jár le. Ezzel az elszámolási határidővel viszont azért nem szívesen érveltek eddig, mert nem szerették volna, hogy valaki azt higgye: a városvezetés sem akar csatornát átadni hamarabb.

Többekben megfogalmazódott, hogy ha a közbeszerzési törvény nem tölti be a célját, meg kell vétózni a határozatokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntése bíróságon valóban megtámadható. Az önkormányzat fontolgatta is ezt a lehetőséget, de végül úgy döntött, ez a lépés semmiképpen sem szolgálja a csatornázás ügyét. Ismerve a bírósági eljárások időigényét, meglehet, hogy egy folyamatban lévő per csak még jobban megakasztotta volna az előrehaladást.

Ezt követően a küldöttgyűlés döntött a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő személyéről, egyhangúan elfogadta a napirendet, az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot, s az elhangzott tájékoztatókat tudomásul vette. A Pénzügyi Előkészítő Bizottság észrevételeinek felolvasása után – zárásképpen - elfogadták a 2009. évi mérlegről szóló pénzügyi beszámolót.

(A Lakástakarék-pénztári szerződésekkel, a szerződéskötési határidővel, valamint a társulattal részletfizetési megállapodást kötő tagok szerződéskötési díjának megállapításával kapcsolatban elhangzottakról külön közleményt itt találnak honlapunkon.)